Az Élő Nyelvek Szemináriumát 1948/49-ben alapították. Ez Magyarország legrégebben működő nyelviskolája. Fő profilja az általános és speciális nyelvoktatás és nyelvtanfolyamok. A nyelviskola központja Budapesten az V. kerület Fejér György u. 8 – 10 szám alatt van. Itt oktatunk is, és itt tartjuk a beiratkozásokat, a nyelvvizsgák egy részét. Kívánságra zártkörű nyelvoktatást is szervezünk a helyszínen. Az elmúlt évtizedek során a nyelviskola sajátos fejlődésen ment keresztül. 1980-ig egyetlen magán nyelviskola volt és sok vezetési, szakmai gyakorlatot valósított meg, amely a szakterületünkön ma is nyomon követhető.

A jelenlegi élénk konkurencia közepette is úgy véljük, hogy nyelviskolánk a nyelvoktatás élvonalához tartozik. Mindezt elősegíti az az óriási, több évtizedes tapasztalat, amely jelen van a nyelviskolánk falain belül. Felkészültségünkben segítenek a saját fejlesztésű tananyagaink, valamint a nagy figyelemmel kiválasztott külföldi tananyagok.
Az iskola hagyományához tartozik a szakmai könyvek, cikkek publikálása. A sok műhelymunkával készült angol nyelvkönyvcsalád ma is része a nyelvoktatás folyamatának az iskola és az együttműködő partnereinek a munkájában. A tankönyvcsalád történelme során számtalanszor lett megújítva és új elemekkel bővítve, ahogy a nyelv és a nyelvoktatás is változik. Ma már kilenc jegyzetből áll és A1-től C1 szintig készít fel.
Szerkesztette, írta: Biró Pál Győző.
Az ENGLISH könyvcsalád:

Nyelviskola angol nyelvtankönyv családja

English One and Two /A1
English Three /A2
English Four B/1
English five /B1-B2
English six /B2-C1
User’s Grammer
Teacher’s Book
Questions and vocabulary
A könyvsorozathoz hatalmas kiegészítő tananyag és hanganyag áll rendelkezésre.
C2 szinten az iskola akadémiai jellegű képzéseket tart együttműködve a Fulbright Alapítvánnyal.
Az ENGLISH könyvcsalád bemutatása pdf-ben olvasható:
Az ENGLISH könyvcsalád bemutatása

Az Élő Nyelvek Szemináriumának a Minőségbiztosítási Rendszere: https://www.elonyelvek.hu/wp-content/uploads/Minosegbiztositasi-Rendszer_1-1.pdf

Bíró – Weller: Magyar-Angol kéziszótár

Nyelviskolánk elsőként vezette be és népszerűsítette az angol Pitman nyelvvizsgát, amely később City and Guilds nevű vizsgaként folytatta Magyarországon a vizsga megszűnéséig.
1991-92-ben az intézet elérte, hogy a fenti nyelvvizsga honosítási gyakorlata hivatalosan elfogadásra kerüljön és ezzel megkezdődött a állami nyelvvizsgáztatás monopóliumának megváltozása Magyarországon.
2000-ben elsőként vált az ITK Origo nyelvvizsgarendszer államilag akkreditált vizsgahelyévé angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvekből. Így a felkészítés, a vizsgára jelentkezés és a vizsga hármas egységét teremtette meg.

Nyelviskolánk akkreditáltsága és a nagyszámú kiképzett vizsgáztató tanárunk biztosítéka a vizsgakövetelmények alapos ismeretének a felkészítés során. Az iskola 2000 óta államilag elismert nyelvvizsgát nyújtó akkreditált vizsgahely.

A minőségbiztosítás története nyelviskolánkban 1991 óta a következőként alakult:

1. Nyelviskolánk 1991-ben néhány más vezető nyelviskolával és a British Council, valamint a USIS támogatásával létrehozta Magyarország első civil és egyben érdekvédelmi és minőségbiztosító egyesületét a nyelviskolai piacon (ma NYESZE), amelyet 2000-től az alább említett akkreditációkban való megfeleléssel váltott fel
2. 2000. április 19-én intézetünk a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület döntése alapján, Budapesten elsőként, az ITK Origó államilag elismert kétnyelvű nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye lett angol, német, francia, olasz, spanyol nyelvekből három szinten. Ügyszám: AK-I/4/2000
3. 2003. április 2-án a Felnőttképzési Akkreditáló Testület az intézmény akkreditációs eljárás lefolytatásának eredményeként Akkreditált Felnőttképzési Intézetnek minősítette intézetünket. A vizsgált tevékenységi területek: felnőttképzési tevékenység, felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások, irányítási és döntési folyamatok szabályozottsága. Lajstromszám: 0188
4. 2003 júliustól: Program Akkreditációk sikeres megszerzése ismétlődő sorrendben.
5. Minőségbiztosítási Rendszer működtetése összhangban a 2013. évi LXXVII. Törvény, a 393/2013. kormányrendelet 17. paragrafus, az 58/2013. NGM rendelettel. Kérésre betekintés nyilvános.
6. 2014-től Engedélyezett Felnőttképzési Intézet: E-000418/2014. E-000418/2014/C001 – Angol C2 1 1 039, E-000418/2014/C002 – Német C2 1 1 022, angol C2 1 1 002. 2015-ben 7 engedélyezett képzés valósult meg. 2016-tól a nyelviskola és partnerei a tanulói igények elvárásai szerint a piaci gyakorlatot követte.
   Kétféle nyelvoktatási gyakorlat létezik jelenleg Magyarországon a felnőttoktatásban. Az egyik államilag kötelezően elvárt és betartott gyakorlat szerint B1-ig minimum 300, B2-ig 250, C1-ig további 250 tanóra kötelező megtartását és finanszírozását írja elő. Ezt engedélyezett felnőttképzésnek nevezik. A másik gyakorlatban a fenti sarokszámok nem jellemzőek és rugalmasan a piaci elvárások és a tanulói szorgalom szerint teljesítenek. Ez a gyakorlat az üzleti alapon szervezett nyelvoktatás. Az Élő Nyelvek Szemináriuma és partnerei mind a két gyakorlatra fel vannak készülve, működésében azonban a piaci igények szerint szervezett oktatást követik. 2020-tól a fent körvonalazott államilag elképzelt felnőttképzési rendszer új tartalmakkal bővült.
7. SZINTEK (angol): 9 + vizsga-előkészítő szintek, felkészítünk az államilag elismert honi nyelvvizsgákra, valamint a Cambridge, TOEFL®, IELTS és a német nemzetközileg ismert vizsgákra. Általános nyelv oktatása, üzleti nyelv, szaknyelv oktatás.

Nyelviskolák Kamarája, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) és az Élő Nyelvek Szemináriumának a szerepe annak létrejöttében
A történet egyedi és Közép Európában a 90-es évek elején Magyarország megelőzte a környező országok gyakorlatát.
A NYESZE, alapításkor Nyelviskolák Kamarája Egyesület néven, Matheidesz Mária és hat – nyolc nyelviskola vezetőjének szervezésével, a British Council, a USIS és az IATEFL közreműködésével és kezdeményezésével jött létre érdekvédelmi és minőségbiztosító egyesületként.
Az Előkészítő Bizottságot 11 fő alkotta és a Gyűlésen, 1991. 10. 30-án született meg a szervezet, meghatározták a szervezet jövőjét. Az Élő Nyelvek Szemináriuma alapító intézmény, és Biró Pál Győző által vezetett Jegyzőkönyv értelmében a gyűlésen körvonalazódott, hogy három fő feladat határozta meg a szervezet létrejöttét:

1. Az ellenőrzés követelményrendszere, célja (mivel hasonló minőségbiztosítás hiányában a szervezet a minősítés egy fajtájának megszervezését tűzte ki. A cél az volt, hogy ne következzen be pénzügyi visszaélés a hazai piacon).
2. A szervezet (létrehozása, dokumentálása: Alapító okirat, stb.).
3. A szervezet finanszírozása (támogatások, befizetések).

Később a Nyelviskolák Kamarája nevet fel kellett adnia a szervezetnek, amikor a kamarai törvény megszületett Magyarországon. Így a tagság a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete nevet választotta, rövidítve NYESZE.
Célját elérte az Ügyvezető testület az első tíz évben, mert kb. 2000-ig a tagság száma felfutott és követték az alapelveket, a minősítés követelményeit. Szélsőséges kihágás, anyagi visszaélés nem lett jellemző a nyelviskolai piacon ellentétben más szakmában elő-előforduló anyagi visszaélésekkel. Alapításkor elhangzott a szakma érdekképviselete is, de ennek a szervezet nem tudott maradéktalanul megfelelni később, ellentétben más külföldi példához a környező országokban.
A NYESZE azóta is képviseli a szakma egy részét, bár 2000 után nagymértékben cserélődött ki a tagság. Új nyelviskolák vezetői azonban úgy döntöttek, hogy a hozzájuk csatlakozókat képviselik és igyekeznek a szakmát is képviselni, ami sok más, azóta független nyelviskola szerint részben sikerül is. Ennek egyik oka az, hogy a nyelviskolai piacon megjelentek az állam adminisztrációja által elképzelt és elvárt igények. Minőségi elvárások terén az állam akkreditációkat és más gyakorlatot, elvárást vezetett be a 2002-es évet követően, majd ezt 5-6 évenként megváltoztatta, megváltoztatja. Hatékony érdekvédelem hiányában a nyelviskolák többsége más irányt vett, de mindig rokonszenveztek a szervezettel is és az időközben létrejött számos hasonló nyelvoktatással foglalkozó szakmai egyesületi szintű szervezettel.

A NYESZE bennfentes közegben ma is foglalkozik – igény szerint – tájékoztatással:
a nyelvtanulót szakszerű tájékoztatással, fogyasztóvédelmi érdekképviselettel,
a nyelvtanárokat továbbképzésekkel, módszertani konferenciákkal, pályázatokkal,
a nyelviskolákat minőségbiztosítási rendszer működésével, szakmai és jogi tanácsadással,
a nyelvoktatásban érintett intézményeket, szervezeteket közös partneri együttműködéssel.

Tantermi vagy online nyelvtanulás
Mostanában gyakran hangzik el ez a kérdés, hogy melyik a jobb: a tantermi vagy az online nyelvtanulás. Pedig nem ez a fontos kérdés, hanem hogy történik-e és folyamatosan tanul-e valaki, ha már egyszer elkezdte, mert ha nem figyelünk oda gondosan, megtörténhet akár az is, hogy öt év telik el és még mindig nem beszéljük a kiválasztott idegennyelvet rendesen.
A nyelvtanulásról azt kell tudni, hogy hatalmas sikerélményhez és igazi élményekhez vezethet annak tudása és alkalmazása. Sokat segít az un. „socializing” területén, az ismerkedésben, a boldogulásban, a barátkozás terén.
Magas beosztású és az ügyért tenni képes, befolyásos személyek nyilatkozzák, hogy az idegennyelv tanulása majd akkor indul be, amikor a társadalomnak már jól megy megint. Ez azt sugallja, hogy a nyelvtanulás a gazdagok kiváltsága. Ez komoly tévedés. Egyesek legszívesebben a diplomákat sem kötötték volna nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének előfeltételéhez, és lám 2022-ben be is következett. Ez a lépés véglegesíti a még meglévő időben ösztönző keret megszűnését. Látszólag igaza lett a magas beosztású és az ügyekért tenni képes, befolyásos személyeknek.
Fentiekből következik, hogy mindegy melyik utat választja valaki: tantermi vagy online nyelvtanulás, csak tegye, mert az idő halad és amikor hirtelen kiderül, hogy nyelvtudásra most lenne szükség, akkor már késő. Mások megelőznek. A nyelvtanulás időigényes és magas szakmai rátermettséget igényel az oktatótól.
Fizikailag, természetesen, van különbség a két tanulási közeg között. A tantermi oldottabb légkört biztosít és a tanári oktatási módszerek is jobban megnyílhatnak. Az tanóráért el kell menni a helyszínre, amely így már további motivációs gyakorlattá válik. Persze az online óráról is el lehet maradni. Az online óra kényelmes, otthonról, irodából lehet tanulni kimozdulás nélkül, jobban be lehet iktatni a sok tennivaló közé. Nem beszélve arról, hogy sok távolibb helyen nem is áll könnyen tantermi nyelvoktatásra lehetőség.
A covid pandémia által kikövetelt online nyelvoktatás mára már kialakult gyakorlat sok-sok jól átgondolt technikákkal és szervezettséggel. A tanároknak is kényelmes – így hiszi sok tanár. Pedig tévednek. Itt a kényelem sok áldozattal és lemondással jár, vagy fog járni, annak, aki ezt elhiszi. Egy szempontból kétségtelen előnyös: nem kell elmenni a helyszínre, ami plusz időt jelent. De éppen ez a funkció fog egy idő után visszaütni, ha valaki nem tart egyensúlyt. Az amúgy is elidegenedő emberi kapcsolatokban ez a személyes kapcsolat meg nem élése vezethet el a fokozódó magányhoz, a szakmai fejlődés beszűküléséhez. A nyelviskoláknak ugyanis nem csak praktikus szerepük van, hanem egyben tudásközpontok. Nélkülük az online oktatásra átállás sokkal nehezebben ment volna a pandémia első hetében. Az átállás akkor azért volt hatékony, mert a központok fel voltak készülve technikailag és időben tudtak informálni és szervezni. Most a kata adózási forma és a nyelvtudás igazolás fontosságának leértékelése után, a folyamatok másként fognak alakulni, mint azt sokan optimistán látják. A kiürülő tantermek, a „nem lényeges, mert majd később megtanulom” szemlélet az igényes tudás iránti igényt széles körben fogja leértékelni.
Ma már elmondhatjuk, hogy a mindenki tud angolul. Társalogni, tárgyalni persze nem, és amikor egy nyelviskola felmér egy iroda, vagy irodaház személyzetét, kiderül, hogy még a tanult, vizsgázott dolgozók közül is nagyon sokan sem igen képviselhetik szakmájukat. Megrekedtek. Ez érthető, hiszen sok más dologgal is foglalkozni kell, családot kell alapítani, új dolgokat kell elsajátítani, szűkül az idő. Most ezt az időszakot gondolja sok ember, hogy ide még belefér egy nyelv megtanulása, miközben régebben a diploma megszerzése előtt sem volt kellő ideje és figyelme a nyelvtanulásra, de legalább valami elvárta a teljesítést. A nyelvvel folyamatosan kell foglalkozni és érdemes egy idő után másik idegen nyelv elsajátításába is belefogni.

Biró Pál Győző
Élő Nyelvek Szemináriumának
Igazgatója

Államilag elismert nyelvvizsga jelentőségének leértékelése 2022

A Kata adózási forma eltörlése után az új kormány 2022-ben eltörölte az egyetemi felvételnél a nyelvvizsga meglétével járó kötelezően elnyerhető plusz pontszám jelentőségét és lehetőségét és eltörölte a diploma átvételénél a nyelvvizsga megszerzését, mint előfeltétel. A felsőoktatásra bízta a nyelvtudás kérdését, az egyetemi be- és kimeneti követelmények intézményi hatáskörét. Így a bemeneti és kimeneti idegennyelvi kompetenciák esetlegessé váltak a jövő szakemberei számára a magyar felsőoktatásban. Ez a sok százezres magyarországi nyelviskolai piacot alapjaiban meghatározó döntés hosszútávú következménnyel jár majd mind a honi nyelviskolai piac fejlődése és fejlettsége terén, mind a jövő fiatal diplomásainak a nemzetközi fellépését segítő nyelvi képességek hiányából adódó leértékelődés terén. Igaz, a második világháború előtt sem volt a nyelvtudás elvárt érték, és nem az sok országban ma sem. De vajon, Magyarország megteheti-e ezt 2022-ben? A lakosság nyelvtanulási szokása megváltozik: a döntés véglegesíti a nyelvtudás megszerzésének tömeges esélyét a még megfelelő korban és leszokik a folyamatos és igényes nyelvtanulásról. Pedig nem szabad lemondani az igényes nyelvtudás lehetőségéről, mert akkor a tanulás és a cél is szerényebb lesz.   Még szerencse, hogy azért a közoktatásban a fiatalok tanulják a nyelvet, de a statisztika mutatja, hogy az ifjúkori sajátosságok miatt az eredményesség behatárolt marad. Később a felhalmozódó felelősségek miatt csökken a fiatalok nyelvtanulásra szánt ideje és az eredmény az ismételt halasztás. A nyelviskolai piac egy kis piac, de csepp a tengerben: sorsa mintát mutat. Szükség van a nyelviskolai piacra. Más országokban óvják, fejlesztik a már kialakult iparágakat és kerülik a túl hirtelen és sorsokat meghatározó döntéseket a kormányzási gyakorlatban.

Lehet, hogy szükség volna egy Felsőházra a Parlamentben, sőt, szükség lenne az Oktatási Kártya és az Oktatási Számla ösztönző rendszerére is.

Nyelvtanulás 1949 óta = ÉLŐ NYELVEK SZEMINÁRIUMA. ITT TANULNI KELL!