Page 12 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc
P. 12

birtokában  sem.  Kevés  dolog  hat  taszítóbbnak,  mint  amikor
            valaki  ezt  a  határt  tudatosan  lépi  át,  és  részigazságot  vagy
            részinformációt  kihagyva  nyilvánul  meg.  Csúsztat,  szoktuk
            mondani.  Modernkori  történelmünkben,  politikai  életünkben,
            érdekközösségeinkben  ennek  minden  színét  megtapasztaltuk
            belföldön,  külföldön,  és  egy  ponton  el  lehet  jutni  ahhoz  a
            lehangoló következtetéshez, hogy hiábavaló pozitív eredményt
            elvárnunk;  az  érdekek  valahol,  valamilyen  mértékben  felül
            fogják  írni  a  civilizáltság  elvárt  szintjét,  mert  az  árut  el  kell
            adni,  az  ügyet  meg  kell  nyerni,  a  megállapodást  valahogyan
            módosítani kellene.
            Mindez  az  egyik  legfontosabb  közegünket  veszélyezteti:  a
            harmóniát,  a  másik  oldal  harmonikus  életét,  mindnyájunk
            harmonikus  életét.  A  harmónia  az  életminőség  lényege  és  az
            életszínvonal alakulásánál is fontosabbnak tűnik. Lehet keresni
            és  hiánya  miatt  panaszkodni,  pesszimista  nézetű  világnézetet
            kialakítani,  miközben  megfeledkezünk  arról,  hogy  azt  nem
            elvárni  kell,  bár  lehet  ilyen  szerencsében  is  részünk.  Azért
            tudatosan  tenni  kell.  A  harmónia  mind  az  élet  minőségének,
            mind az életszínvonalnak elengedhetetlen feltétele. Tévhit, hogy
            a  folyamatos  anyagi  gyarapodás  hoz  megelégedést  és
            boldogságot.  A  kiegyensúlyozott  és  harmonikus  élet  az,  ami
            előre visz. Erre jó példa a Desiderata üzenete, amelyet 1692-ben
            a baltimore-i Old Saint’s Paul templomban találtak feljegyezve,
            és sorai aktuálisak manapság is. (Lásd a könyv végén.) Ez egy
            bölcsességeket  tartalmazó  szöveg.  Akárki  írta  régen,  vagy  a
            modern  korban,  szép  gondolatokat  fogalmazott  meg  és  nyelvi
            szempontból is értékes.
            Gustave Le Bon (1841-1931), a tömeglélektant tanulmányozva,
            megfogalmazta azt a mai is modern szemléletet, hogy az egyén,
            még  magas  kultúra  tagjaként  is,  a  tömegben  elveszítheti  a


                                       11
   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17