Page 18 - Microsoft Word - A MÁSIK OLDAL II_bQvített__2_.doc

legfelső emeleten pedig óriási mosókonyha lett ideiglenesen
kialakítva. Alul egy garázs és kis helyiségek, ahová apám
hamar befogadott egy ferences rendi szerzetest, miután a rendet
a kommunista állam felszámolta. A szerzetes ott húzta meg
magát, amíg a 60-as években aztán az első útlevéllel
Németországba disszidált, és egy levélben elbúcsúzva apámtól,
bevonult szerzetesnek, szakítva a civil élet kihívásaival.
Márpedig sok színes kihívásban volt része az ezt megelőző,
lassan múló 10-12 év során. Rakodómunkás barátai,
munkatársai tettek róla, ugratták eleget. De nem volt jó tanulója
a civil életnek, és általában a kertben olvasgatott egy rossz
karosszékben délutánonként, miután hazajött a munkából.
Ilyenkor igen sok érdekes dologról beszélt nekem. Irén, az oláh
szobalány, aki szintén bekéredzkedett hozzánk, már nem volt
olyan jó véleménnyel róla, de kikapós menyecske lévén máson
járt a feje, és kissrácként azért ez a másik oldal is sok
felismerést hozott számomra.
Ekkor már kiegyenesedett a görbe lábam, amit a rossz ellátás
okozott az ostrom alatt. A háború után apám lement vidékre,
vett egy tehenet, és felhajtotta Budapestre. Így lett tej a
környéken, és sok szülő kapott tejet a gyerekeinek a
Százszorszép utca 5-ben. Apám a Százszorszép nevet adta az
utcának még a háború előtt, mert egyébként csúnya földút volt.
Az utca a háború előtt kezdett kialakulni, az egész környék még
beépítetlen volt. Mögöttünk bolgárkertészet terült el
(sederedett) ki egészen a Thököly útig, egy gémeskúttal a
közepén.
A hátsó udvarunkban volt nálunk disznó, tyúk, egy egész kis
tanya mindaddig, amíg az élet valamivel normálisabb fordulatot
nem vett. Mivel sokan kaptak szállást a házban, sok kéz állt
rendelkezésre és az élet ment a maga módján.

17